Mindent, mindent, mindent a Magyarságért!

Polgárdy Géza Blogja

Polgárdy Géza Blogja

Dr. Polgárdy Géza: Olaszországban a helyzet változatlan

2022. február 02. - Polgárdy Géza

Olaszországban a politikai helyzet alapvetően más, mint Magyarországon, minden esetre az eddigi önmagukhoz képest változatlan. Olaszország esetében ugyanis még elképzelni sem lehet (nem hogy a gyakorlatban véghezvinni) azt, hogy egy párt, vagy pedig (lehetőleg)  két párti koalíció irányítsa az országot. Nem és nem! Olaszországban csak és kizárólag pártok sokasága együtt képes kormányzó többséget kialakítani, méghozzá meglehetősen sűrűn változó összetételben. Amikor aztán valamely országos kihatású kérdésben dönteni kell, meg is látszik ez a sokszínűség a helyzet megoldásában.

Példának okáért említsük a közelmúlt beli olasz államelnök választást.

A korábban baloldali, eddig hivatalban volt Sergio Materella államfő nem akarta vállalni az újra jelölést, mondván, hogy már nyolcvan éves, márpedig a választás hét évre szól. Berlusconi, a Hajrá Olaszország első embere előbb válla az államfői jelölést, - noha már 85 éves! - aztán mégse! Ezért egy ideig úgy tűnt, hogy a jelenlegi kormányfő, Mario Monti a legesélyesebb az államfői tisztségre. Ez azonban több pártnak sem tetszett, mindenekelőtt a jellegi kormánykoalíció Öt csillag nevű pártjának. Ők ugyanis tisztában voltak és vannak azzal, hogy Monti államfővé választása esetén cseppet sem lenne egyszerű kormányfőt találni a megüresedett helyére. Oly annyira nem lenne egyszerű, hogy nekik, - az immár igen szerény támogatottságú Öt csillagnak, - még a kormányba kerülése is kérdéses lenne egy esetleges új választások esetén. Mi volt hát az Öt csillag érdeke? Az, hogy minden maradjon változatlanul az eddigiek szerint.

Azaz Mattarella maradjon az államfő, Monti maradjon a kormányfő, ők pedig, - a megcsappant népszerűségű Öt csillag -  maradjon a kormány tagja. Miután más pártok sem ellenezték a változatlanságot, - így is lett. Maradt minden a régiben.

Mi pedig, az olasz helyzetet a távolból vizsgálva, bátran kölcsönözhetjük - kicsit átírt, aktualizált formában - Remarque híres háborús könyvének, a „Nyugaton a helyzet változatlan” - nak a címét, ugyancsak békés írásunk címéül.

Meg kell említenünk, hogy innen nézve érthetetlen módon,a Liga, Matteo Salvini pártja is tagja a jelenlegi  olasz kormány- nak. Méghozzá balos pártok társaságában, s ez teszi kormány-tagságukat érthetetlenné. De, hozzá kell tennünk, hogy nem csupán mi és innen furcsájuk a Liga kormánytagságát, hanem Giorgia Meloni, az ellenzékben lévő Olasz testvérek nevű, meg nem alkuvó, ugyancsak jobbközép párt vezetője is.

 „Jobb egyedül, mint rossz társaságban lenni!” - üzente Meloni a megalkuvó Salvininek. Tény, hogy a zömében baloldali, jelenlegi kormány koalícióból a Liga kilóg.  Ráadásul megszegte utóbbi ígéretét is, midőn megszavazta Matarella újbóli megválasztását. Erre utalva mondta Meloni:

  • „Amit Matteo tett, az őrület. Abban állapodtunk meg, hogy nem szavazunk Sergio Mattarella újraválasztására, mégis ezt tette.”

A Liga és Salvini államfőválasztással kapcsolatos viselkedését illetően Meloni rosszallása teljesen indokolt. A jobbközép Liga pártot vezető Salvini ugyanis választhatott: vagy az ugyancsak jobbközép Olasz Testvérekkel, vagy a baloldali Demokrata Párttal tart. Salvini pedig a demokratákat választotta, most is, miként a kormányalakításkor is.Bátran ismételjük hát meg írásunk befejezéseként a fenti címet: Olaszországban a helyzet változatlan. Egyetlen előrelépés sem történt!

 

A szerző. nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

 

Dr. Polgárdy Géza: A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke Friedrich Merz

Az Angela Merkel 16 éves pártelnöki és kancellári tevékenysége alatt meglehetősen balra „csúsztatott” s a tavaly szeptemberi szövetségi választásokon történelmi, mert csupán 24,1 százalékos eredményt elért CDU új elnöke most szombattól Friedrich Merz. Ám ahhoz, hogy ez az eredmény hivatalos legyen, ezt még levélszavazáson, írásban is meg kell erősíteni, s ennek eredményét pedig csak január 31-én fogják nyilvánosságra hozni. Ez azonban a mostani eredmény ismeretében merő formaságnak tűnik. Tény persze, hogy legfeljebb az volt bizonytalan, hogy a konzervatív párt online meg-tartott szövetségi kongresszusán hány küldött szavaz bizalmat a 66 éves Merznek. A 983 küldöttből végül 915-en, azaz 94,62 százalék voksolt rá, 16 tartózkodás mellett.

Harmadszorra tehát sikerült Merznek a pártelnöki győzelem! Mert emlékezhetünk rá: mióta Angela Merkel bejelentette visszavonu –lását, két megmérettetés is volt a CDU pártelnöki tisztségére. Merz pedig 2018 decemberében Annegret Kramp Karrenbauerrel, majd 2021. januárjában Armin Laschettel szemben maradt alul a pártelnökségért lefolytatott szavazáson. Miután pedig a fentebb említett tavaly szeptemberi szövetségi választáson a CDU csupán 24,1 százalékot ért el, Armin Laschet vállalta ezért a felelősséget és lemondott. (Azon persze el lehet gondolkodni, hogy e katasztrófális CDU –szereplésért kizárólag Laschet tehető-e felelőssé, vagy erősen közrejátszott ebben az Angela Merkel által hosszú időn keresztül „balra” kormányzott párt eltávolodása a konzervatív értékektől.)

Friedrich Merz minden esetre a CDU konzervatív szárnyához tar-tozik, és semmiképpen sem a balra (esetleg középre) húzók közé. Megválasztásával ezért konzervatív fordulat várható a pártban, s

ez nekünk magyar nemzeti konzervatívoknak is jó hír. (A rossz pedig az, hogy a CDU és Merz ellenzékben és nem kormányon fejtik ki tevékenységüket. Ám ne felejtsük el, hogy a CDU esetében egy 380 ezer tagot számláló, azaz ugyancsak fajsúlyos pártról van szó.)

Merz úgy nyilatkozott, hogy mélyen meghatotta a mostani választási eredmény, amelyet erős felhatalmazásnak nevezett. Kifejtette, hogy a CDU - nak határozott vezetésre és egyértelmű irányvonalra van szüksége.

 Merz már első beszédében TÉTLENSÉGGEL vádolta meg Oláf Scholz, jelenlegi (szociáldemokrata) kancellárt. Utalt az oltási kötelezettség- re, a magas inflációra és az orosz-ukrán vitára, mint olyan súlyos problémákra, amelyek megkívánták volna a kancellár (elmaradt) állásfoglalásait, határozott fellépését.

Mi pedig, magyar nemzeti konzervatívok,- noha tudatában vagyunk annak, hogy a Merz vezette CDU nem kormányon, hanem ellenzékben fog politizálni, - fokozott érdeklődéssel várjuk, hogy mikor következik be a párt politikájában az (általunk is) várt konzervatív fordulat. Amely majd, egyszer, remélhetően a migráció vissza szorításában és az európai szuverén államok létének támogatásában is megnyilvánul…

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza blogja

Dr. Polgárdy Géza: Nyomozás a német Zöldek társelnökei ellen, hűtlen kezelés gyanúja tárgyában

Az, hogy mi, magyar nemzeti konzervatívok nem kedveljük az úgynevezett „ZÖLDEK” et, az egy dolog. Nem kedveljük őket, mert a kívül zöldek belül pirosak, az meg ugye a napnál világosabb, hogy akik itt, Magyarországon nemzetiek is, meg konzervatívok is, azok a pirosat csak a piros-fehér-zöld részeként kedvelik. Különben nem!

Mármost Berlinben a ZÜLDEK nem csupán kormányra kerültek tavaly decemberben, de társelnökeik fontos miniszteri tárcákat is kaptak. Annalena Baerbock külügyminiszter lett, társelnök társa, Robert Habeck pedig a gazdasági és klíma védelmi tárca vezetője. Már most a Der Spiegel nevű magazin beszámolója szerint a berlini ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt eljárást indított a ZÖLDEK pártvezetése ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt. Nevezettek - állítólag -   „koronavírus bónuszokat” osztottak ki maguk között. Mindez, - állítólag - a párt hat elnökségi tagját érinti, köztük a két, név szerint megnevezett minisztert. Az eljárás még 2020 azon időszakára terjed ki, amikor az elnökségi tagok 1500 euro - val jutalmazták magukat, mintegy kárpótlásként a koronavírus okozta nehézségekért, így az otthoni munkavégzésért. A párt belső szabályzata ugyanakkor csak 300 euróig engedélyezi a különleges kifizetéseket a vezetőség tagjainak. A kifizetés ezért egyrészt feszültséget váltott ki a párton belül, másrészt többeket büntető feljelentés megtételére késztetett. Azt, hogy a kifogások jogosak voltak a kifizetések miatt, semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy mind a hat elnökségi tag visszafizette az 1500 eurókat. Baerbock külügyér ráadásul igen feledékeny, mert mint tavaly júniusban kiderült, elmulasztotta (elfelejtette?) jelenteni a német parlamentnek, hogy a korábbi években a ZÖLDEK társelnökeként 25 ezer euro kiegészítő juttatást kapott a pártjától. Mint Bundestag képviselőnek erről ugyanis tájékoztatnia kellett volna a parlamentet…

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

Dr. Polgárdy Géza: Választások Németországban

Akár büszke is lehetnék rá, hogy a CDU elnökének legutóbbi megválasztásakor megjósoltam Armin Laschet győzelmét. Amiért mégsem lehetek büszke előre -látásomra, annak oka az, hogy merőben a humor talaján állva tettem meg tippemet. Gondoltam,ha  az A - betűs keresztnevű ANGELA (Merkel)  után a szintén A-betűs keresztnevű  ANNEGRET (Kramp Karrenbuer)  került az elnöki székbe, akkor őt követően csakis a szintén A-betűs keresztnevű ARMIN (Laschet) lehet a nyerő! S valóban ő lett!

 Az már  más kérdés, hogy a most szombaton megtartásra kerülő legújabb CDU elnökválasztási fordulóban nincs A –betűs keresztnevű aspiráns. A legvalószínűbb  az, hogy végre,  harmadik nekifutásra Friedrich Merzet választják  meg  a CDU elnökének, az ő keresztneve pedig „F” - el kezdődik. Ám úgy tűnik (nekem legalábbis,) hogy ő, Merz a legalkalmasabb úgy a CDU elnöki, mint a német kancellári tisztségre, még akkor is, ha ezt most frissiben a szocik elnöke tölti be, azaz a kérdés nincs napirenden.

 E ponthoz érve akár félre is tehetjük a tréfát, mert - immár komolyan gondolva – Merz tűnik (tűnt eddig is) a legalkalmasabbnak a CDU elnöki tisztségére. Ám ezt konzervatív alapállásom okán jelenthetem ki ilyen határozottan. Merthogy Merz a munkaalapú társadalom híve, akár csak Orbán Viktor, a Fidesz és jómagam is. Aztán Merz ugyancsak migráció-ellenes, azaz ha rajta múlik (egy darabig ez még biztosan nem következik be) akkor országát illetően vissza -szorítja korunk pestisét a migrációt. Végül nem a mai német kormány globalista politikájának a híve, azaz nem akar Európai Egyesült Államokat, hanem a szuverén államok híve. Mindez pedig ránk, magyarokra nézve is előnyös lenne.

Ha most szombaton az online pártkongresszus 1001 jelöltje a nagy jelentőségű CDU - elnöki tisztségre is fog szavazni, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ebben az évben négy tartományi választás is lesz Németországban. Március 27-én  a Saar vidéken, május 8-án Schleswig Holsteinben, majd egy héttel később, május  15-én Észak-Rajna Vesztfáliában. Végül ősszel, október 9-én Alsó - Szász-országban.

Merz a dpa hírügynökségnek kifejtette, hogy pártjának a CDU-nak gyorsan újra magára kell találnia. Szövetségi szinten vállalnia kell az ellenzéki szerepet, s ha jól politizál, hamarosan kormányra kerülhet. Kifejtette azt is, hogy erősíteniük kell testvérpártjukkal, a bajor CSU-val a kapcsolataikat.

Mi pedig, magyar konzervatívok várjuk a szombati online szavazás eredményét,  szurkolunk, hogy győzzön Merz, - egyetértve a német keresztény demokrata  szavazók 63 százalékával, akik szerint ő a megfelelő választás e párt élére.

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró.

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

Dr .Polgárdy Géza: Ki lesz Olaszország tizenharmadik államfője?

E kérdést azért jogos feltenni, mert rohamosan közeledik február 3-a, amikor lejár Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök mandátuma,

ám az már tavaly kiderült,hogy a nyolcvan éves politikus - életkorára tekintettel, - nem kívánja újra jelöltetni magát.

 Az olasz államfői mandátum egyébként hét évre szól. Ha belegondolunk, már csak két hét van hátra, hivatalos jelöltet azonban még egyetlen párt sem állított. Politológusok véleménye szerint Mario Draghi hivatalban lévő olasz miniszterelnök a legesélyesebb jelölt, de ő maga, - tudomásunk szerint - még nem nyilatkozott. Nyilatkozott viszont Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország! nevű párt első embere, aki kijelentette, hogy készen áll a megmérettetésre. Az olasz jobbközép pártok ( a Liga, illetve az Olasz Testvérek) ugyan támogatásukról biztosították a négyszeres volt kormányfőt, hivatalos jelöltjük- nek azonban még nem tekinthető.

Berlusconi,- aki Milánóban született 1936. szeptember 29-én, azaz 85 éves,- a jelek szerint korántsem tartja kizáró oknak a korát. Azt azért meg kell jegyeznünk, hogy mandátumának teljes kitöltése esetén 92 évesen még hivatalában lenne…(Tény és való persze, hogy a magas életkor az államfők esetében nem kizáró ok. Noha nem akarunk udvariatlanok lenni, de II. Erzsébet angol királynő sem fiatal már…)

Ma január 19-e van, s hétfőn, 24-én megkezdődik Olaszországban a köztársasági elnökválasztás határideje.

A baloldali Demokrata Párt egyértelműen elzárkózik Berlusconi támogatásától, s a jelenlegi kormányban legnagyobb erőnek számító Öt Csillag Mozgalom sem hajlandó beállni Berlusconi támogatói közé. (Itt azonban meg kell jegyezzük, hogy az Öt csillag jelenleg meglehetősen csekély támogatottságú mozgalom.)

Draghi tavalyi évzáró tájékoztatóján ugyan jelezte, hogy kormányzati munkáját lezártnak tekinti és nem utasítja el az  esetleges elnöki jelölést, de ezt sem a Demokrata Párt, sem az Öt Csillag nem nézné jó szemmel. Hiszen ebben az esetben könnyen borulna a kormány, amelynek jelenleg tagjai, de ha Draghi távozik a miniszterelnöki székből már nem biztos, hogy ugyanez lesz a helyzet…

Dr. Polgárdy Géza: Szavazzunk négy nemmel a népszavazáson a gyermekeinket megcélzó LMBTQ ügyben

Azt, hogy honnan fúj a szél LMBTQ ügyben, - már régen tudjuk! Valakik, valahol (de nevezhetjük Bogár László nyomán „nem létező háttér hatalomnak” is) elhatározták, hogy mindenekelőtt Európa őslakosságát „lecserélik” afrikai és ázsiai jöttmentekre. Felmérték a lehetőségeiket és arra jutottak, hogy e céljuk megvalósítás érdekében kétfelől kell támadniuk. Egyrészt rá kell szabadítaniuk az afrikai és ázsiai nincstelenek óriási tömegeit Európára, azaz kiagyalták a migránsjárást. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. Mert az Európára zúdított afrikai és ázsiai tömegeknek kell a hely Európában, tehát Európa fehér őslakosságát fel kell számolni, helyet csinálva így a színes jövevényeknek! Igen ám, de hogyan? Tömegmészárlást semmiképpen sem akartak, hanem un. békés módszereket kerestek.

Most tehát tekintsük át, hogy a „nem létező háttér hatalom” milyen eszközöket, módszereket eszelt ki, Európa fehérbőrű népességének csökkentésére, illetve kiirtására.

  • Először is az európai fehér nőket a szülés ELLEN KELL HANGOLNI. Rá kell őket venni, hogy lehetőleg ne szüljenek. Olyan légkört kell teremteni, ahol a feministák a gyermekek ellen hangolják a nőket, s elhitetik velük, hogy nekik bizony karriert kell csinálniuk, mert ők sem kevesebbek, mint a férfiak! márpedig a gyermekek csak gátolják őket a karrier építésében.
  • Ezen általános hangulatteremtés közepette is előfordul persze, hogy nők teherbe esnek. Ilyenkor mi a teendő? Természetesen az abortusz. „A te tested a te tested,.” sziszegték a nők fülébe, „vetesd el a magzatod, hiszen ha megszületik a gyermeked, az csak gátol téged a karriered építésében.” Bizony „nem kell gyerek, mert az csak akadály az érvényesülésed útjában.”
  • A homoszexualitás dicsőítése, reklámozása, minden nap reggeltől estig sulykolása az emberekbe.”Légy meleg” hirdetik tábláikon, s minden elképzelhető módon népszerűsítik férfiak számára a buzeránsságot,míg nők részére a leszbikus létet. –Réges-régen rájöttek ugyanis, hogy a homoszexuális emberek nem nemzenek és nem hoznak világra utódokat. Egyszerűen eszményi – szerintük – ha a férfiak férfiakat szeretnek, a nők pedig nőket. Majdcsak kifogynak így a fehér emberek.
  • Aztán megalkották az un.”gender” elméletet. Ennek lényege, hogy a fehér embereket megzavarják nemiségüket illetően. Sem a nők nem lehetnek biztosak abban, hogy ők nők, sem a férfiak nem lehetnek biztosak abban, hogy ők férfiak. Az el bizonytalanított emberek részére kitalálták a nem átalakító műtéteket. Kétségbe nem vonható tény, hogy a nemileg átalakított emberek között – hurrá, fogyjatok! - kiáltja a „nem létező háttér hatalom” sokkal több az öngyilkos, mint a nemileg nem megzavart emberek között. Azaz a gender is a fehérek számára találtatott ki, a fehér emberek fogyását szolgálja.
  • Utoljára említem a legaljasabb, legundorítóbb „nem létező háttérhatalmi „ eljárást: az óvodás, a gyermekkorú és a fiatalkorú gyermekek érzékenyítését, a homoszexualitás kívánatos volta iránt. Elgondolásuk szerint már pici gyermekkorban el kell kezdeni e fehér ember gyerekeinek „érzékenyítését” az általuk kívánatosnak tartott homoszexualitás iránt. Mert egyértelmű: a már kicsi korban megtévesztett, abnormális nemiséget megkedvelő fiatal felnőttként nem fog utódokat nemzeni, illetve szülni.

Minden erővel, minden elképzelhető módon arra megy ki a „játék” hogy a fehér ember fogyjon el, haljon ki, s a helyére beözönlő afrikai és ázsiai primitív, jól irányítható, engedelmes néptömegek kerüljenek.

A nyugat-európai enervált, dekadens, önmagukat túlélt, minden önvédelemre képtelen népek szó és hang nélkül tudomásul vették, hogy pusztulásra vannak ítélve. Nem így mi itt, kelet-közép Európában.

Mi nem kérünk a migránsokból és nem kérünk a kipusztításunkra, kihalásunkra kieszelt ördögi elképzelésekből sem. Macron francia elnök alighanem erre gondolt, amikor egy ízben szinte elismerően szólt a magyarokról: „Micsoda élni akarás! Micsoda lelkierő!”

Ami pedig a lényeg: április 3-án a választások MELLETT népszavazás is lesz, amikor állást foglalhatunk a gyerekeinek tönkre tenni akaró alattomos, mérgezett elképzelésekkel, midőn mind a négy feltett kérdésre NEM - el reagálunk!

A szerző nyugd, jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

Dr. Polgárdy Géza: A jövő évi francia elnökválasztásról, Emmanuel Macron budapesti Látogatásának idején

Ezeket a sorokat december 13-án, hétfőn írom, amikor Emmanuel Macron hivatalban lévő francia államfő Áder János magyar államfő-vel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és a V4 –ek miniszterelnökeivel tárgyal Budapesten.
Az írásra alapvetően az a tény késztetett, hogy az általam ismert francia közvélemény kutatások, - tehát nem egy, hanem közel tucatnyi, - egyetlen kérdésben kivétel nélkül megegyeznek. Ez pedig az, hogy Emmanuel Macron jelenlegi francia államfőt valamennyien a második, döntő fordulóba várják. Aztán abban, hogy ki lesz a másik jelölt, aki mellette a második fordulóba jut, már megoszlanak a vélemények.

Tény és való, de olyan meghatározó jobboldali politikusok, mint korábban Jacques Chirac, vagy Nicolas Sárközy voltak, jelenleg nincs a színen. Amióta a republikánusok az öt önjelölt közül megválasztottak és eldőlt, hogy Valérie Pecresse-t, Ile de France régió elnökét indítják hivatalos jelöltjükként, több közvéleménykutató is Macron - Pecresse párharcot jósol a második fordulóra. (A többi republikánus (ön) jelölt, Xavier Bertrand, Michel Barnier, Eric Ciotti, és Philipp Juvin független jelöltként ugyan indulhat, de párttámogatás híján az esélyeik vajmi csekélyek.)

Aztán olyan vélemény is előfordul, hogy Macron ellenfele a második fordulóban Marine Le Pen lesz. S amióta hivatalosan is bejelentette indulását Eric Zammour, akad olyan is, aki Macron - Zammour párharcot jósol.

Mindezt persze csupán érdekességként érdemes megemlíteni, hiszen Kovács László örökérvényű megállapítása szerint nem közvélemény kutatást, hanem választást kell nyerni.

Így igaz!

Mégis érdekes, hogy baloldali (ön) jelöltet egyetlen (általam ismert) közvélemény kutatás sem emlegetett, mint a második fordulóba esedékes továbbjutót. Sem Anne Hidalgó, Párizs szocialista főpolgár- mesterét, sem Jean-Luc Melenchon-t, a Lázadó Franciaország szélső-balos vezetője, sem más esetleges balos (ön) jelöltet egyetlen közvélemény kutató sem jósol a második fordulóba.

Macron jelenleg regnáló francia államfő tehát ma itt tárgyal Budapesten. Sem Orbán Viktorral, sem a V4-ek másik három kormány- főjével nem fognak mindenben egyetérteni, az előre tudható.

Azt azonban kár lett volna nem megemlíteni, hogy hazájában Macron elnököt minden közvélemény kutató egységesen a jövő év április 10-én sorra kerülő első fordulót követően, az április 24- én megrendezésre kerülő második fordulóba várja...

 

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró.

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

 

Dr. Polgárdy Géza: Alapvető különbségek az új, globalista német, és a régebbi, patrióta magyar kormány céljai között

Könnyen lehet, hogy az itt következő pár sor, többek szerint is idő előtti, hiszen a új német kormány csupán pár napja alakult meg, gyakorlatilag még nem tettek semmit! Véleményem, hogy ez ugyan igaz, de a 2010 óta hivatalban lévő (azaz régebbi) magyar kormány céljai közismertek, amint az új német kormány céljai is nagyrészt ismertek már. Tény, hogy egy ilyen rövid írásban képtelenség sorra venni az új német kormány és a magyar kormány céljai közötti különbségeket, mégpedig ezek nagy száma miatt. Ezért most csupán a véleményünk szerint legalapvetőbb három ellentétet vesszük sorra.

1) az új német kormány deklaráltan az Európai Egyesül Államok létrehozást támogatja, míg a magyar kormány ezt a leghatározottabban ellenzi, és minden fórumon, minden alkalommal  hangot ad  ezen szörny szülött „víziót” illető ellenérzésének. A magyar kormány a szuverén, erős nemzetállamok mellett érvel, ezeket támogatja. A magyar kormány szuverenista, az új német kormány globalista. Márpedig e két álláspont, két cél kibékíthetetlenül ellentétes, köztük semmiféle kompromisszum nem képzelhető el.

2) az új német kormány támogatja a más földrészekről (Afrikából és Ázsiából) Európába betelepülést, a migrációnak kizárólag jó és hasznos következményeit látja, s Németországot még az eddiginél is jobban bevándorló országgá kívánja tenni. Ám jól értsük meg: nem csupán a saját országát (tehát Németországot) akarja mindenáron bevándorló országgá tenni, hanem az Európai Unió minden országát! Ezzel ellentétben a magyar kormány teljes egészében elutasítja a migrációt, sem legális, sem illegális (jogellenes) betelepítést, bevándorlást nem fogad el. A migránsok kvóta szerinti elosztását is teljes mértékben elutasítja, és azt hirdeti, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol baj van (már ahol van!) és nem a bajt idehozni Európába. A magyar kormány, - ellentétben az új német kormánnyal, - teljes mértékben elutasítja, hogy országa bevándorló országgá legyen.

3) a két kormány, (a hivatalban régen lévő magyar és az új német) alapvetően különböző módon viszonyul a családokhoz. Míg a magyar kormány elutasítja a gender elméletet és az elveti az LMBTQ elgondolásokat, s minden elképzelhető módon támogatja a magyar családokat addig a német kormány egyáltalán nem reagál Német- ország népességfogyására, az iránt teljes közömbösséggel viseltetik. Az új német kormánynak eszébe nem jut a saját népességét önmaga reprodukálását illetően támogatni, sem a családokat, sem a fiatalokat semmiféle támogatásban részesíteni nem kívánja. Az új német kormány kiáll a gender elmélet mellett és támogatja az LMBTQ elgondolásokat. Az új német kormány, ha látja is a német népesség csökkenését, ezt nem saját népességének támogatásával kívánja orvosolni, hanem a bevándorlást tartja a népességfogyás megoldásának.

E három, szerintem alapvető különbség mellett további különbségek is észlelhetők a két kormány között, ezek teljesebb sorra vétele azonban hosszabb írást kíván.

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

Dr. Polgárdy Géza: December 6-tól Karl Nehammer, volt katona- tiszt Ausztria új kancellárja

Amint az közismert, a most hétfőn beiktatott legújabb osztrák kormány 2017 óta éppen az ötödik. Az, hogy osztrák „sógoraink” öt év alatt öt kormányt „fogyasztottak” el, kétségtelenül meglepő, hiszen nem egy közép-amerikai banán köztársaságról van szó, merthogy ott a gyakori kormány csere ugyancsak megszokott.

E mostani új kormány megalakulásának közvetlen előzménye, hogy Sebastian Kurz nemrég átadta a kancellári posztot Alexander Schellenbergnek, miután az osztrák ügyészi hivatal bejelentette, hogy több hivatalban lévő politikus, - így Kurz - ellen is nyomozást indítottak megvesztegetés és befolyással üzérkedés gyanújával. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki posztját Kurz ekkor egy darabig még megtartotta. Az események azonban villámgyorsan követték egymást. Schellenberg két hónap után lemondott kancellári tisztségéről, Kurz pedig bejelentette, hogy  immár minden, igy pártelnöki tisztségéről is lemond és teljesen visszavonul a politikai életből.

Ezek után következett el december 6-a hétfő, amikor a még múlt pénteken az ÖVP elnökének megválasztott addigi belügyminisztert, Karl Nehammert beiktatták kancellári hivatalába. E napon Alexander van der Bellen osztrák köztársasági elnök előtt, a Hofburgban nevezett letette a hivatali esküt.

A legújabb osztrák kancellár, Karl Nehammer Bécsben született 1972. október 18-án, azaz 49 éves. Eredetileg nem politikus, hanem hivatásos katona volt, 1997-ben hadnagyként szerelt le. Miután belépett az ÖVP - be, 2017-ben az egyik bécsi (a hietzingi) pártszervezet elnöke lett, és megválasztották képviselőnek. 2018-ban már az ÖVP főtitkára, majd 2020. januártól a második Kurz kormány belügy mi- minisztere.

A kormány új belügyminisztere Gerhard Karner, s a Kurzal együtt távozó Dernot Blümel pénzügyminiszter utódja Magnus Brunner. Új vezetője lesz az Oktatási Minisztériumnak is, mivel Martin Polaschek, a Grazi Egyetem rektora veszi át Heinz Fassman helyét. S ami talán a leglényegesebb a jelen felsorolást illetően: Alexander Schellenberg, a két hónap után lemondott kancellár újra külügyminiszter lesz.

 A korábban lemondott, mindössze 35 éves Kurz úgy fogalmazott, hogy új fejezet kezdődik az életében. Több időt szeretne tölteni a családjával, hiszen a napokban született meg kisfia, Konstantin. Távozása kapcsán  pedig megemlítette, hogy különböző tisztségekben tíz évet töltött az osztrák kormányban, s minden igyekezetével azon volt, hogy jó irányba vezesse Ausztriát. Ám  elismerte, hogy hibákat is követett el…

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

Dr. Polgárdy Géza: Francia elnökválasztás, - Valérie Pécresse a Republikánusok hivatalos elnökjelöltje

Ahogy közeledik a jövő évi franciaországi elnökválasztás ideje, egyre jobban tisztul a kép: kik is lesznek az indulók. A NIF arról már hírt adott ma, hogy Eric Zemmour konzervatív jelölt pártot alapított, hogy elnökjelölti támogatottsága még erősebb legyen. Ám még egy esemény történt az elmúlt napokban e téren, amennyiben a francia Republikánus Párt is megválasztotta hivatalos elnökjelöltjét.

Mindez azért különösen érdekes, mert a jobbközép Republikánus Párt politikusai közül többen is bejelentették, hogy indulni szeretnének az elnökválasztáson, amit kétségtelenül meg is tehetnek, de a Republikánus Párt színeiben és képviseletében h i v a t a l o s a n csak egy jelölt indulhat.

A kérdés így a napokban megtartott, két fordulós államfőjelölő szavazáson az volt, hogy az öt jelölt közül ki lesz a párt által támogatott Republikánus párti hivatalos jelölt?

Az előzetes találgatások során, meg a közvélemény kutatások alapján is Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió bevándorlás ellenes elnöke volt az elsőszámú favorit. Ugyancsak sokan gondolták úgy, hogy Michel Barnier korábbi brexitügyi főtárgyaló a legesélyesebb. De Eric Ciotti, dél-franciaországi képviselő sem számított esélytelennek, aki a párton belül a legjobboldalibb nézeteket vallotta és vallja ma is. A negyedik „jelölt” akit talán a legkisebb eséllyel indulónak tartottak a pártban, Philippe Juvin, a párizsi Georges Pompidou kórház sürgősségi osztályának vezetője, a főváros közeli La Garenne-Colombes település polgármestere volt. Az egyetlen női jelölt, akit most ötödikként említünk, Valérie Pécresse, Íle-de-France

irányítója volt, aki politikai nézeteit illetően a legközelebb áll minden republikánus jelölt közül Emmanuel Macron, jelenlegi francia elnök elképzeléseihez.

A Republikánus Párt végül szombaton eredményt hirdetett. Az államfőjelöltet választó szavazás második fordulójában az 54 éves politikus asszony, Valérie Precesse kapta a voksok 60.95 %-át, míg Eric Ciottit csupán 39,05 % támogatta.

Tehát közel fél évvel a választások előtt, immár tisztul a kép. Párt-alapítással együtt bejelentett jelöltté vált Eric Zemmour, a Republikánusok hivatalos jelöltje pedig Valérie Precesse lett. Úgy Macronnak, mint Marine LePennek tehát szaporodnak a riválisai. Hogy aztán a franciák kit választanak meg Franciaország legközelebbi elnökévé, azt 2022 áprilisában megtudjuk.

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja

süti beállítások módosítása