Egyszer volt, hol nem volt, túl az óperenciás tengeren is, ahol a kurta farkú kis malac túrt, volt egyszer egy V4 nevű tömörülés. A teljes nevük „Visegrádi négyek” voltak, s csak rövidítve emlegették őket V4-ekként, mivel négy közép-európai állam a magyarországi Visegrádon kötött egymással szövetséget: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, hogy neveiket szigorúan az ABC szerint soroljuk fel, nehogy valaki is megsértődjön közülük.

Nos, az, hogy ez a négy ország képes volt szövetséget kötni egymással közös érdekeik eredményesebb megvédésére, abból a felismerésből eredt, hogy így, négyen együtt erősebbek, mint külön-külön! Közülük a legnagyobb és legnépesebb vitathatatlanul Lengyelország volt, amely egymaga kétszer nagyobb volt, mint a másik három ország együttesen.

Mégis azt kell mondanunk, hogy a lengyel történelem ennek ellenére sem volt kevésbé viharos, mint a V4-ek bármely másik tagjáé! Lengyelország ugyanis Oroszország, Németország és az Osztrákok közvetlen szomszédságában mindig is ki volt téve különféle felosztási, osztozkodási vágyakozásoknak, így aztán az is előfordult, hogy olyan is volt, hogy nem is volt Lengyelország! Éhes szomszédai ugyanis felosztották Lengyelországot egymás között! Ebbe azonban ne menjünk bele, mert nem ez a témánk, hanem az, hogy bármennyire is Lengyel-ország a V4-ek legnagyobb és mind gazdaságilag, mind például katonailag a legerősebb országa, a lengyelek is belátták, hogy a másik említett három országgal kifelé egyetlen egységet alkotva: erősebbek, mint egyedül!

Ez egy nagyon, de nagyon fontos felismerés volt! Megítélésem szerint

ez volt a legfontosabb felismerés a V4-ek létrejöttekor! Amelynek alapja egy igen-igen kipróbált barátság volt a lengyel és a magyar nép között, mert ez a két nép ezeréves történelmük során soha, soha egymás ellen nem fordult, nem harcolt! Vagy egymást támogatták, ahol csak tudták, de ha erre nem volt módjuk, egymás ellen akkor sem fordultak soha! EZ VOLT A LEGERŐSEBB FUNDAMENTUM, AMIRE ÉPITENIE A V4-EKNEK ÉPÍTENIE LEHETETT!

A másik két állam, Csehország és Szlovákia eltérő történelmet tudhat-tak maguk mögött, de a V4-ek létrehozásakor volt bennük  akkora fel-ismerési készség, hogy ők is belátták: NÉGYEN ERŐSEBBEK, NÉGYEN EGYÜTT JOBBAN TUDJÁK ÉRVÉNYESITENI A KÖZÖS ÉRDEKAIKET, NÉGYÜKKEL EGYÜTT MÁSOKNAK IS JOBBAN KELL SZÁMOLNIUK, NÉGYÜK HANGJA MESSZEBBRE ELHALLATSZIK, MINT AZ KÜLÖN-KÜLÖN TÖRTÉNNE! Mert egyikük sem egy óriás! Nem hogy a közeli hatalmas Oroszországgal, de még Németországgal, vagy Franciaországgal sem lehet őket külön-külön összehasonlítani! Ám egységben az erő, a V4-ekkel így együtt tény, hogy mindenkinek számolnia kellett, mert így együtt bizony tényezővé váltak!

Az olyan mélyen hitetlenkedő emberek, mint jómagam, persze a fejüket csóválták és azt kérdezték: ugyan, meddig fog ez tartani? Mert sem a cseheket, sem a szlovákokat nem úgy ismertem, mint akik az életük árán is képesek kitartani a szövetségeseik mellett. Számomra úgy a csehek, mint a szlovákok, inkább hasonlítottak a klasszikus árulókra, a románokra, akik bármely pillanatban képesek bárkit elárulni, ha az érdekeik úgy kívánják, s a románok azok, akik bárki mellett képesek kitartani addig, amíg az érdekeik úgy kívánják, de bármelyik szövet -ségesüket képesek menten hátba szúrni, ha az érdekeik úgy fordulnak!

Annak, akiknek a románok ideig-óráig a barátaiknak mutatkoznak: nincs szükségük ellenségre! Ott vannak nekik a románok!

Nos, ami engem illet, a csehekért és a szlovákokért soha nem tettem volna tűzbe a kezemet egy Mucius Scevolaként! Nem én! Inkább azon

töprengtem: meddig lesz a V4-ek V4-ek, és mikor csökken majd V2-re a számuk?Mert a néplélek, az néplélek! Alapvetően nem változik!

Sajnos hamar igazam lett, sajnos nem kellett sokáig várnom!

A 2020 - as év elhozta ezt, a V4-ek egységét természetesen a csehek és a szlovákok bontották meg, a mindenki által ismert módon! Maradtunk ketten a lengyelekkel, s most mindenféle mocskos Soros-kosztos azon fáradozik, hogy e maradék V2 egységét is megbontsák, mert hiszen vitathatatlan, hogyha ez sikerül nekik, egyenként már könnyen levadásznak minket, könnyen végez velünk az ármány!

Mivel azonban én most nem történelmet, hanem publicisztikát írok, legyen szabad írásomat befejeznem egy ismert adomával, amely - sajnos! - nagyon, de nagyon idevág!

Eszerint a négy evangélista a következő három: Péter és Pál!

Ja és csókoltatom a cseheket és a szlovákokat! Nem okoztak csalódást!

                                                                             Dr. Polgárdy Géza