Még teljességgel el sem tűnt, el sem ült a kommunizmus utópiája, már feltűnt utódja, az „emberi jogok” vallása! S menten át is vette a kommunizmus vallásától a stafétát, az abszolút jó ígéretét, s ehhez még a magántulajdon elkobzását sem kívánta meg, mint elődje! (Mélyen sajnálom, de az „emberi jogok” vallásának felfedezése és leírása nem az én érdemem, hanem Raymond Ároné, - de erről majd még később.) Tény és való, az új vallás az abszolút jó ígéretével tovább szédítette a hiszékenyeket, egyúttal kikényszerítette az emberek közötti különbségek tagadását! Világra segített egy új, kizárólag az egyének jogaira épülő, meg veszekedett, kozmopolita világot! A kommunisták osztályharcát úgy, ahogy volt, a sutba vágta, s az új emberi jogok vallása minden diszkrimináció elleni küzdelem pajzsos, lándzsás harcosaként toppant elénk, - teljes harci díszben! Ám pontosan úgy, mint az osztályharcot hirdető kommunizmus, a diszkrimináció elleni harcot erőlteti, ugyanannak a célnak, az egyenlőségnek a hirdetésével, az emberiség felszabadítását ígéri! Igaz, új típusú egyenlőséget! Az új, evilági vallás is a fényes jövő délibábját vetíti a hiszékenyek elé.

Ám az új, az emberi jogok vallása egy velejéig ember ellenes ideológia, amely alapjaiban formálja át a demokráciáról eddig vallott nézeteket. Az egyetemesség kultuszát kultiválja, a mások iránti megszállott nyitottság badarságát! Mintha a nemzetek nem is léteznének! Ezek több etnikumú társadalomért rajongó emberi jogi vallásosok, szó és hang nélkül hagyják el a demokrácia addig volt eszméjét. Egy újfajta demokráciát erőltetnek, a népszuverenitást elvetve, helyébe az emberi jogok vallásának dogmáját erőltetve, annak imádatával egyetemben.

Az emberi jogi totalitarizmus átvette a kommunizmus helyét és szerepét. Az emberi jogok vallásával fertőzött nyugat-európai államokban ideológiai tabukkal tartják sakkban a bilincsbe vert polgárokat, szabadulási kísérleteiket pedig bűntető joggal torolják meg.

Az alapdogma a bevándorlás fétissé emelése. A Népek, nemzetek, családok

esküdt ellenségek, csakis és kizárólag az azonos jogokkal rendelkező, egymással kicserélhető személyeket ismer el. Az emberi jogok vallása arra hívja fel az emberiséget, hogy éljen a kedvező helyzettel és árassza el egyedeivel azon nemzeteket, amelyek eddig saját hazát birtokoltak és évszázadok alatt kedvező feltételeket teremtettek maguknak. Az emberi jogi vallás a szuverenitás esküdt ellensége! Felszámolja anyagi és szellemi örökségünket, s arra kényszerít, hogy vagyonunkat közkinccsé tegyük, s abból a betelepedő nincstelen tömegek is részesülhessenek! Azaz kollektivista, amint a kommunizmus is volt.

A világi vallás kifejezés francia felismerés és mint fentebb röviden említettük, Raymond Áron (Párizs, 1905- Párizs, 1983)  filozófus, szociológus, politológus felismerése, aki önmagát  „elkötelezett szemlélő”-nek nevezte. Ezzel Sartre egyik művére, Az értelmiség védelmében (1972) címűre célzott, amely szerint az értelmiségi kötelessége az elköteleződés.

Raymond Áron természetesen elutasította a marxizmust is, amelyet egy világi vallásnak tartott, s ha már ritkán emlegetett személyét szóba hoztuk, feltétlenül jegyezzük meg, hogy a magyar 1956-ot a század egyetlen anti totalitárius forradalmaként jellemezte.

A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, de aktív közíró

Forrás: Polgárdy Géza Blogja