(Gyurcsány következmények nélkül szíthatja az Orbán-gyűlöletet)

A 2022-es országgyűlési választások kimenetele most, 2020 végén természetesen nehezen megjósolható. A vágyak és remények egyfelől, míg a realitás másfelől könnyen ütköznek.

Ami az én vágyaimat és reményeimet illeti, mint pártokon kívüli nemzeti konzervatív azt szeretném, ha a magyarság meg- és fennmaradásán dolgozó pártok győznének ismét. Azért ismét, mert úgy 2010-ben, mint 2014-ben és 2018-ban is

a FIDESZ-KDNP pártszövetség győzött, az én legteljesebb megelégedésemre. Most ezt a 2010 óta tartó tíz évet nem kívánom sem részletesen, sem nagy vonalaiban áttekinteni, csupán néhány körülményt, néhány tényt említek meg, melyek elégedettségemet kiváltják.

A magam részéről első helyre teszem a migráns-kérdés meg –nyugtató és helyes kezelését. A tévedések ugyanis nagyon sok esetben helyrehozhatók, kijavíthatóak, a migráns-kérdés téves kezelése azonban egy ország számára végzetes. Ha ezt egy ország vezetése elhibázza, tévedését soha többé ki nem javít –hatja. Több nyugat-európai országot is megemlíthetnék ennek bizonyítására, ám megelégszem Franciaország példájával. A

franciák, mint volt gyarmattartók nem zárkóztak el az arab világból és fekete Afrikából hozzájuk özönlő óriási ember tömeg befogadásától. E főleg muszlim embertömeg beilleszkedését. beolvadását illetően a franciák hatalmasat tévedtek, ezt helyrehozni ma már nem áll módjukban, így tudatosítaniuk kell magukban, hogy Franciaországnak a régi értelemben vége, Franciaország tisztán muzulmán ország lesz. Csupán idő kérdése, hogy ez mikor fog bekövetkezni?Nos, Magyarország, amely hasonló demográfiai problémákkal küszködik évtizedek óta mint Franciaország (azaz a magyar népesség képtelen magát még reprodukálni is, nem hogy szaporodni)a migráns kérdést helyesen kezelte és kezeli. Nem fogad be migránsokat, a határt kerítéssel és jogi határzárral védi, mi több rendőri és katonai élőerővel is! Remek!

Második helyre a magyar családpolitikát teszem, azt hogy a mai kormányzat, a világon egyedülálló módon támogatja a családokat, meg azt, hogy minél több magyar gyermek szülessen! A miniszterelnök ezen törekvése egyszerűen zseniális, s hogy Novák Katalin személyében megtalálta a terület irányítására  legalkalmasabb személyt,  majd miniszteri rangra is emelte:csak dicséretet és elismerést érdemel! Ez is remek!

Harmadik pozitívumként a magyar gazdaság soha nem látott megerősítését említem. Ebbe sem kívánok belemerülni, elég megemlíteni annyit, hogy egy adóságoktól roskadozó, eladósodott országból egy biztos lábakon álló országgá lettünk, amelynek mindenre jut pénze! Varga Mihály is dicséretet és elismerést érdemel!Van az országnak adóbevétele, a munkából élő emberek száma rekordot ért el! A gazdaság mindennek az alapja, lehet, hogy az első helyen kellett volna említenem.

Végül negyedikként a magyar nemzetpolitikát kell említeni!A Trianonban sokfelé trancsírozott magyar nemzet hallatlanul bölcs nemzetpolitikával az önösszeszedés iskolapéldáját valósítja meg! Úgy a környező utódállamokba kényszerített magyar nemzetrészek, mint az egész világban szétszóródott magyar diaszpórák felkarolása óriási tett! Csak gratulálni lehet hozzá!Többek között Potápi Árpádnak!

Ennyi jó felsorolása után adódik a kérdés, hogy a címben megfogalmazott végzetes tévedés hol lelhető fel a mai kormány pártok részéről?

Nos, sajnos ilyen is van!

A kormánypártok ugyanis vagy nem ismerték fel a problémát, vagy ha felismerték, nem tettek meg mindent ennek megoldására, felszámolására. Esetleg nem volt erejük hozzá!Tehetetlenek!

Miről van szó?

Az iszonyatos, az elementáris, az eget-földet behálózó Orbán-fóbiáról, Orbán-gyűlöletről!

S annak az embernek, Gyurcsány Ferencnek a kiiktatás helyetti békén hagyásáról, aki ennek az Orbán-gyűlöletnek a szellemi atyja, kitalálója, kieszelője és gyakorlati végrehajtója! Ez a Gyurcsány szabadon garázdálkodhat, magában jókat nevet a kétharmadosok tehetetlenségén, impotenciáján! A kormánypártok, élükön a Miniszterelnökkel, majd bele gebednek az országért végzett munkába! Hallatlanul kreatív, szinte mindenre gondoló, bámulatosan aktív kormányzást valósítanak meg, közösen!S mindeközben tétlenül szemlélik, hogy a róka kiénekelje a szájukból a jól megérdemelt sajtot!

Hogy követhetnek el a kormánypártok, élükön a Miniszterelnökkel ekkora hibát!Ha csak csupa polgárok, ha csak csupa úriemberek lennének a választók, akkor joggal hihetnék azt kormánypárti oldalon: de hiszen a tettek, az eredmények magukért beszélnek! Ám tessék megnézni Magyarország lakosságának, a választóknak a szociológiai összetételét!Tény, hogy háromszor is kétharmaddal nyert a FIDESZ-KDNP! De fog-e negyedszer is így nyerni? Ebben erősen kételkedem!Az ellen oldalon egyetlen vezér-egyéniség található, Gyurcsány!

A többiek? Sok akarnok, önjelölt, tehetségtelen senki, mitugrálsz figura! Képtelenek jelentős hatást gyakorolni a választókra! Ez egyetlen egy ellenzékinek sikerül, Gyurcsánynak!

 Ez a minden hájjal megkent, rafinált politikai bűnöző az emberi természet legundorítóbb, legvisszataszítóbb tulajdonságára, az irigységre építi lejárató kampányát! Akármilyen eredményeket is érhet el a miniszterelnök és a kormányzó pártok, a sikertelen, a tehetségtelen emberek bizony ellenük hangolhatóak!Munkanélküli vagy? Az ok: Orbán! Nincs házad, mert eliszod a keresetedet és nem gyűjtesz házra? Az ok: Orbán! Utaznál a Balatonhoz, vagy külföldre, de nem megy: az ok Orbán! Sőt! Esik az eső és nem süt a nap? Az ok: Orbán! Az aljas, gátlástalan briganti, Gyurcsány Ferenc találmánya az Orbán-fóbia! Orbán, Orbán, Orbán! És a kétharmados többség nem találja meg a módját, hogy ezt a gengsztert kikapcsolják, kivonják a forgalomból és jól megérdemelt helyére, a börtönbe juttathassák! Nem és nem!

Gyurcsány pedig pártalapítóként, parlamenti frakcióvezető- ként okádja magából az Orbán-gyűlöletet, amit a kormány- oldal dermedt némasággal és tehetetlenül szemlél!

Elképesztő!

Ez a kormánypártok végzetes tévedése! Ez, hogy a fenevad Gyurcsány gerjesztette eszement Orbán-gyűlölet ellen képtelenek fellépni! „De hát demokrácia van!” - hallani a gyámoltalan érvelést.

Igen, demokrácia van, de tehetetlenség is van! Vajh mikor lenne képes a kormányoldal aktívan, tevőlegesen fellépni a gyurcsányi aljas, ezerszer átkozott cselvetésekkel szemben? Talán három harmados támogatottság esetén? Ilyen azonban soha nem lesz! Ám félek, tartok tőle, hogy 2022-ben az egy- szerű többséggel elért győzelem is odalesz! Miért?

Mert a mai kormányoldal nem tesz meg mindent az embere- kért? Nem azért! Aki ugyanis ennél többet tesz a magyarságért, az már csal. Hanem azért, mert nem hajlandók kiiktatni Gyurcsányt, a legfőbb élősdit és elsődleges rákfenét a nemzet testén!A legnaivabb, a legelképesztőbb módon alábecsülik a vészt, a bajt, amit ez a politikai bűnöző jelent! Csak nehogy késő legyen! Csak nehogy bukáshoz vezessen a kormánypártok végzetes tévedése 2022-ben…  

                                                                          Dr. Polgárdy Géza

                                                            jogász, közgazdász, szociológus

                                                                                  közíró

Nyugat-Európa enervált, túlérett, kiélt, önmagát túlélt népei a teljes önfeladás állapotába kerültek. Az országaikba beözönlő muszlimok azt tesznek velük, amit csak akarnak! Halomra gyilkolják a muszlimok ezen országok bennszülött lakosságát.

Kamionnal közéjük hajtanak, a nőket megerőszakolják, majd megkéselik és megölik, de ha a kedvük úgy hozza, megölt áldozataikat vadállati kegyetlenséggel a militáns muszlimok le is fejezik! Egy ép lelkű, önmagára adó, öntudatos nép a most csak példálódzó jelleggel felemlített, de hosszasan sorolható szörnyűségek ellen legalább az önvédelem jegyében fellépne. A mai Nyugat-Európa önmagukat túlélt, kiégett népei erre az önvédelmre ma már képtelenek A probléma lényét illetően legfeljebb maszatolnak. A szaporodó, egyre újabb és újabb tragédiák színhelyeire virágokat és mécseseket visznek és ezzel kész. Alélt dermedtséggel, tehetetlenül várják a következő gyilkosságokat, amikor majd újabb helyszínekre visznek mécseseket és virágokat!

Ennyi!

De hogy valaha is belássák: a muzulmánok nagy tömegei nem a beilleszkedés szándékával érkeznek Európába, hanem azzal a szándékkal, hogy az elöregedett, szaporodásra képtelen, hitehagyott, vallásainak gyakorlásával felhagyott őslakosságot mielőbb felváltsák. Lehetőleg kiirtsák és az általuk létrehozott jólétbe beleülve, a maguk iszlám kultúráját, vallását, jogát (a saríját) helyezzék. Céljuk a honfog

lalás, Európa teljes, totális muszlim világgá alakítása. Az önvédelmre képtelen franciák, németek, hollandok, belgák, svédek, stb. el fognak tűnni a történelem, - muszlimok megásta - süllyesztőjében.

Kelet-Európa több évtizedes szocializmust megélt népei ezt a nyugati jólétet nem tapasztalhatták meg, nem volt lehetőségük és idejük a lélek sorvasztó jóléttől elpuhulni! A szovjet járom e népeket állandó edzésben tartotta, folyamatos küzdelmet kellet vívniuk a fenn, - megmaradásért. Nem volt idejük puhánnyá degenerálódni!

A mi szempontunkból, szovjetek által edzett, állandó edzésben tartott kelet európaiak szempontjából a fő baj nem az, hogy a felsorolt nyugat európai népek öngyilkosságot követnek el, országaik terepét átenged- ve az életerős és esetenként militáns muszlim betelepülésnek, hanem az, hogy a muszlimjárásból minket is részeltetni akarnak! Minket, akik ez ellen kézzel-lábbal tiltakozunk! Ezért a Soros (és a mögötte álló leplezett pénzügyi hatalom) által halálra ítélt európai civilizáció teljes, totális tönkretételére kieszelték az un.”jogállamisági” kitételt.

A Nyugat önként vállalja, hogy kihal, ám minket, keletieket erőszak- kal kell rávenni a kipusztulásra!Ezért kimondták: aki nem fogad be migránsokat (elsősorban muszlimokat)az nem jogállam. Aki pedig nem jogállam azt szünet nélkül ostorozni kell, mindaddig, amíg meg nem törik, s ugyanúgy a muszlim térhódítás prédájává válik, mint a tehetetlen, impotens Nyugat-Európa!

Minket, magyarokat illetően Nyugat-Európa képtelen felfogni, hogy mi nem akarunk megsemmisülni! Hitetlenkednek: ugyan miért nem? Mi meg akarunk maradni magyaroknak! 1100 éves ismert történelmünk szakadatlan küzdelem a meg- és fennmaradásért. Mi úgy nézünk a múltunkra, hogy 1920-ban, történelmünk legnagyobb tragédiáját mérték ránk a nyugati államok, amikor a történelmi Magyar-ország területének kétharmadát és lakosságának óriási többségét is elcsatolták tőlünk! Ez, Trianon, nem volt más, mint nemzetgyilkossági kísérlet, a magyarság tönkretételének, megsemmisítésének kísérlete. De ezt a példátlan nemzet-gyilkossági kísérletet is túléltük!

A Nyugatot mindez nem érdekli! Ellenben minket annál inkább! Mi tisztában vagyunk vele, hogy ez a nem egészen tízmilliós mai magyar népesség képtelen lenne ellent állni az országunkra törő beláthatatlan mennyiségű muszlim betelepülésnek! Ha valami, akkor ez Magyarország és a magyar népesség teljes felszámolását jelentené! A Trianon- ban megkezdett, a magyarságot sújtó nemzetgyilkossági kísérlet eredményes befejezését! Átlagos nyugati ésszel ez persze felfoghatatlan! Ők önként dugják a fejüket a halálos hurokba és végképpen nem értik, hogy mi, magyarok miért nem tesszük ugyanezt?„Hülye magyarok!” - gondolják. „Olyan nagyon jó öngyilkosnak lenni és a helyünket átadni a muszlimoknak! Miért nem tartotok velünk? Mi, jogállamok önként megyünk a teljes pusztulásba! Gyertek, tartsatok velünk!”

És nem értik a barmok, hogy mi ez önként nem fogjuk megtenni! Ezért kényszerítenék ránk az önfeladást, ami a mi teljes megsemmisülésünket, pusztulásunkat jelentené. Amíg tudunk, ellent állunk!

Azzal kell kezdenem, hogy 2018 és 2020 között a Magyar Hírlap névre hallgató napilapban lehetőséget kaptam, - igaz csak un. olvasói levelek formájában, - írásaim közzétételére.

Különösebb beképzeltség nélkül állítom: jogász - közgazdász -szociológus végzettségeim alkalmassá tettek és tesznek is arra, hogy úgy a külpolitika, mint a belpolitika engem foglalkoztató

kérdéseiben állást foglaljak. Úgy vélem, hogy a felsorolt képzettségeimen túl, íráskészséggel is rendelkezem. Szóval  100 körüli írásom jelent meg 2018-2020 között a Magyar Hírlap VÉLEMÉNY ÉS VITA nevű rovatában, amelynek fejléce mellett szerepelt és ma is szerepel A HÍR SZENT, A VÉLEMÉNY szabad szavakból álló zengzetes mottó. Hozzá teszem, hogy ez a mottó nem új találmánya a rendszerváltozás

előtt és után is megjelenő lap ezen rovatának már a vérvörös komcsi, a lap hajdani rovatvezetője, Gádor Iván is oda biggyesztette  ezt a rovat fejléce mellé! A baj az, hogy sem a kommunista időkben, Gádor Iván részéről, sem most, az immár rendszert változtatott országban megjelenő lapnál e mottó nem vehető komolyan! Pedig jó lenne valamikor már visszatérni a normalitáshoz!

Egy fenét volt szabad a vélemény a régi Magyar Hírlapnál és egy fenét szabad a ma, napjainkban megjelenő lapnál! Még mit nem? Szabadon megjelenhetett minden időkben e rovatban minden olyan vélemény, amit a rovat szerkesztője teljesen ÖNKÉNYESEN megjelenésre kiválasztott! Egy csudát volt „szabad”itt a vélemény! Sem Gádor Iván idején (vagy hatszor vittem be hozzá írást az akkor a New York palotában lévő szerkesztőségbe, ahol azt mindig átvette, de soha nem hozta le egyiket sem) sem most 2018-2020 között. A legteljesebb önkény uralta minden időkben e rovatot!

Ki tudja, miért nehezteltek meg rám a Magyar Hírlapnál? Én mindig is nemzeti radikálisnak vallottam magam, aki soha nem volt sem a FIDESZ, sem a KDNP tagja. (De azért még lehetek rendes, nemzethű magyar ember, vagy nem?)

Lényeg a lényeg, 2020 szeptemberében még jelent meg írásom itt, a Magyar Hírlap VÉLEMÉNY ÉS VITA rovatában, azóta egy darab sem! Pedig küldtem több írást is, de nem és nem!

Mi történhetett? Biztosat nem tudok (mivel nem vagyok jól értesült bennfentes) így csak tippelhetek. Történni minden esetre az történt, hogy 2020. szeptember végén – szerzői kiadásban – megjelentettem FELNYITOTT SZEMEKKEL című kötetemet, amelyben egy írás (fakszimilében) szerepelt a Világ Magyarsága című hetilap egy 2015-ös számából, néhány írás szerepelt a KAPU című folyóiratban megjelent írásaimból válogatva, de a legtöbb, több tucat írás a Magyar Hírlapban 2018-2020 között megjelent úgynevezett „olvasói leveleim” közül került bele e válogatásba! A saját költségemen, kis példányszámban megjelent könyvből 25 számozva jelent meg! Első dolgom volt, hogy három számozott példányt dedikálva elküldtem a Magyar Hírlap Szerkesztőségébe, a lap azon három szerkesztőjének, akik írásaim első megjelenését itt lehetővé tették. Úgy Nagy Ottó főszerkesztő-helyettesnek, mint Faggyas Sándor és Dippold Pál szerkesztőknek megköszöntem a dedikációkban, hogy írásaim első megjelenését lehetővé tették. Hiszen a könyvbe beválogatott írásaim végül is másod- közlések! Nos, Nagy Ottó főszerkesztő-helyettes október 1-től megválta a laptól, mint nekem küldött pár sorában közölte:a jövőben családi vállalkozásban dolgozik, a laptól megválik. Valamivel később Faggyas Sándor is közölte: megválik a Magyar Hírlaptól. Kacsóh Dániel korábbi vezető szerkesztővel nem álltam kapcsolatban: a laptól ő is megvált, helyette Dippold Pál lett a vezető szerkesztő. Petán Péter főszerkesztő viszont volt és ma is az, ő képviseli a lapnál az állandóságot!

Hogy saját kiadású könyvem megjelenése, és az azóta megküldött írásaim közlésének következetes elmaradása között van-e ok-okozati összefüggés? Nem tudom! Állítani nem állítok semmit, csak olyat, amit bizonyítani is tudok, ez már régi, negyven éven át gyakorolt jogászi pályám tanulsága miatt van így. Ami tény és amit bizonyítani is tudok: 2018-2020 között a Magyar Hírlapnak megküldött írásaim 99 %-a

megjelent a lapban. 2020 szeptemberét követően egyetlen egy sem! Hogy miért nem, azt nem közölték velem, így csak tippelhetnék!De nem tippelek, hanem állítok! Azt állítom, hogy a Magyar Hírlap vélemény rovata visszatért a Gádor Iván-i hagyományokhoz: tesz egy nagyot a „Vélemény szabad” mottóra! Áttértek a klíma-hisztéria számomra érdektelen téma túlhajszolására! Ma, amikor a magyarság –mint ezerévesnél hosszabb története során oly sokszor! – ismét élet-halál harcát vívja, a Magyar Hírlap leállt az általam favorizált olyan témák közlésétől, mint a migráns cunami! Ők szaklapba kívánkozó, az olvasók egy vékonyka rétegét érdeklő „klíma-téma” specialistái lettek! Kolumnás, egész oldalas, fűrészpor ízű, érdektelen szó-ömlenyeket szentelnek ennek a befolyásolhatatlan, napilap olvasókat kevéssé sem érdeklő témának! (Akit ez a téma mégis érdekel: biztosan megkeresi e téma szaklapját! Ez az átlag napilap olvasót heti háromszor egész oldalon nem érdekli.) Hogy a Magyar Hírlap miért lett klima szaknapilappá: nem tudom! Csak sajnálom! Noha előfizetésem még tart, a lap már engem nem érdekel, nem olvasom, még iránta érzett undoromat legyőzve sem vagyok hajlandó kézbe venni. Ahogy jön, úgy megy a papírkosárba, olvasatlanul! Ahogy letelik az előfizetésem, azt nem újítom meg!

                                                          Dr. Polgárdy Géza

                                            jogász, - közgazdász, - szociológos,

                                                            köz- és turista író

A címet kifejezetten a 2022-es országgyűlési választásokra gondolva fogalmaztam meg, amelyekre én magam a legutóbbi, 2018-as választások óta folyamatosan és szakadatlanul készülök. Tettekben, szavakban, és írásban egyaránt. S nagyon, de nagyon remélem, hogy 2022-ben, az akkori választások során igen, a tények is számítani fognak! A helyes természetesen az lenne, ha a választások során csak és kizárólag a tények számítanának, ami alatt a politikában az elmúlt években történteket értem. Így, - csak hogy párat soroljak fel hirtelen a sok-sok kiváló kormányzati intézkedésből, - a migráns beözönléstől az országot megvédő kerítést, jogi határzárat és élőerős védekezést, meg a magyar gazdaság racionális és pragmatikus irányítását, ami szárnya- lását eredményezte, továbbá a családok soha nem látott, soha meg nem élt, a gyermekek születését anyagilag segítő intézkedéseket.  Abban, hogy a 2022-es országgyűlési képviselői választások során (helyesen!) csak ezek és a további vitathatatlan eredmények számítanak-e majd, nem lehetek és nem vagyok biztos! De, hogy amikor legközelebb arról kell döntenie az ország népének, hogy ezek az eredmények folytatódjanak-e, vagy valami egészen más következzen, (így az örökös megszorítások) akkor azért jó lenne, ha ezek, vagyis a megtörtént tények is számítanának.

 Hogy miért is?

Mert ha csak és kizárólag a tények számítanának a választások során, az olyan szép lenne, hogy nem is lehet igaz! Meg nem volt igaz a legutóbb, a helyi, önkormányzati választások során sem! Hiszen ha  csak a tények számítottak volna, akkor, példának okáért Budapest főpolgármesterét ma is Tarlós Istvánnak hívnák! Aki az évek során, míg a fővárost vezette, naponta bizonyította, hogy ért a városvezetéshez, akit ezért újra kellett volna választani! De nem ez történt! Mert a tények a fővárosi önkormányzati választások során kevésbé számítottak! (S mint tudjuk nem csak a fővárosi, hanem több kerületi és több nagyvárosi önkormányzati választás során sem!)

E most emlegetett, fals (ellenzéki) győzelmeket eredményező voksolások egyik legfőbb okának Gyurcsány Ferenc egész országot elöntő gyűlölet kampányát tartom! Amely tömény és állandó gyűlölet kampány - Gyurcsány szempontjából - több helyen is eredményt, számunkra, normális magyarok számára pedig bosszúságot és mérgelődést hozott.  A lusztrációs törvény megalkotása ugyanis nálunk, - nem úgy, mint jó néhány környező, volt szocialista országban! - elmaradt!(Hogy miért maradt el, abba most nem kívánok bele menni.) Magyarországon az egykori kommunista funkcionáriusokat, - mindmáig! - nem zárták ki az immár demokratikus politikai életből! Nálunk egy korábbi pufajkás, egy korábbi kommunista külügyminiszter, Horn Gyula éppen úgy lehetett miniszterelnök az újabb időkben, mint Gyurcsány, volt korábbi, vezető KISZ - nácsálnyik is! Majd, - miután utóbbi miniszterelnökként megbukott, immár lehetett országgyűlési képviselő, egyben pártalapító! Aki azóta is, szünet nélkül, - meg persze következmények, retorziók nélkül, - okádja magából az Orbán-gyűlöletet, meg a mai kormánypártok gyűlöletét! Aki azóta is, és szünet nélkül hergeli a közvéleményt egy maga alkotta, soha nem volt, soha nem létezett képtelenség, az un. „Orbán-rezsim,” az un. „Orbán-diktatúra”ellen! Aki szabadon lehet itt, a mai immár rendszert váltott világban az ország tönkretételére törek- vők szellemi és gyakorlati vezetője! Aki gátlástalanul rágalmazhat, fenyegetőzhet, helyezhet kilátásba megtorlásokat, földönfutóvá tételt a ma vezetőinek győzelmük esetére!

De mit lehet tenni e gyurcsányi ármány ellen?

Mert tenni, persze kell, a sóhajtozás itt édeskevés!

Fel kell venni a harcot a butaság, a korlátoltság, a szűklátókörűség, az információ hiány ellen, s ha kell, naponta ötvenszer rá kell mutatni, fel kell hívni a figyelmet a tényekre! Semmi mást nem kell tenni, csak megemlíteni a tényeket. Mert vannak tények! Tengernyi tény van, melyekre kell, kötelező figyelni, ezek felett csak a leghitványabb, legbutább prolik képesek túlsiklani!

 Akik sajnos elég sokan vannak, - én is ismerek néhányat! Nyugdíja- sok, akik hónapról - hónapra szépen felmarkolják az Orbán- kormányok által megígért és folyamatosan végrehajtott nyugdíjemeléseket, majd elmennek a DK összejöveteleire, hangosan átkozni, az Orbán-rezsimet! Meg más, nem nyugdíjas, gondolkodásra képtelen, ős-buta prolik is! Egykor Kádár-népe, ma Gyurcsány-népe!Ha 2022-ben győz- ni akarunk, a legkeményebben fel kell venni a harcot velük!

                                 Polgárdy Géza, jogász, közgazdász, szociológus,

                                                                   közíró

Három időközi választás Magyarországon

Mármint most ősszel.

Persze háromnál volt több időközi választás is, de véleményem szerint ez a három volt közöttük a kiemelkedően legfontosabb. Jelesül a borsodi 6-os választókörzetben a motor baleset következtében sajnos elhunyt Koncz Ferenc országgyűlési képviselői helyének betöltésére kiírt, meg két települési önkormányzati választás. Két jelentős város, Karcag és Mohács első embereinek, polgármestereinek megválasztása.

Mivel magam pártokon kívüli vagyok, megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy minden egyes választást, - így a felsorolt hármat is, - kifejezetten abból a szempontból szemléljem, hogy mi a jó Magyarországnak, és mi az, ami nem jó Magyarországnak?

Jó az, ami a magyarság megmaradását, fennmaradását, minél jobban történő megerősödését szolgálja, rossz pedig mindezek ellenkezője.

Mármost a helyzet az, hogy meggyőződésem szerint a magyarság megmaradását, fennmaradását és megerősödését mindenekelőtt a jelenlegi két kormánypárt, a FIDESZ-KDNP pártszövetség szolgálja.

Azért mindenekelőtt, mert van még egy formáció, éspedig a Mi Hazánk mozgalom, amely hasonlóan nemes célokért küzd, ám a tények azt bizonyítják, - s ez aligha vitatható! – hogy meglehetősen csekély választói támogatottság mellett.

Na, de ami még rajtuk túl található a hazai politikai palettán, az jobb

lenne, ha nem lenne! Nemzetrontó, utolsó hazaáruló, a magyarság megsemmisítésén, tönkretételén, a lehető legnagyobb mértékű meg gyengítésén munkálkodó formációk ezek! Mindenekelőtt, mindenki mást megelőzve a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc pártja, a magát Demokratikus Koalíciónak nevező formáció. Aztán második, - így még mindig dobogós helyen, - a haza és nemzetárulásban méltó párja a Momentum. Mindkettő szőröstül-bőröstül. Nincs ezeknek a valamiknek egyetlen becsületes, épeszű, praktikus, előre vivő, figyelemre méltó, támogatható megnyilvánulása sem! A kettő közötti leglényegesebb különbség - véleményem szerint - az, hogy míg a DK-t egy minden hájjal megkent profi bűnöző vezeti, addig a Momentum vezetése meglehetősen sok dilettáns, hozzá nem értő megnyilvánulást produkál. Aztán van köztük más, például életkorbeli különbség is, míg a DK a kivénhedt prolik gyülekezete, addig a Momentum az ifjú idióták, a fiatal „látni nem tudók” tömörülése! Így, ahogy vannak, külön-külön, egymással versengve meg együtt is roppant veszélyesek

 a nemzet, a magyar nemzet létezésére!

Talán a kelleténél hosszabbra sikerült eme bevezető után lássuk a lényeget! A lényeg pedig az, hogy a fentebb említett és felsorolt három időközi választáson résztvevőkre nem volt hatással sem e két dobogós helyezett hazaáruló gyülekezet, - a Demokratikus Koalíció és a Momentum - hamis hangzású, választási szirén éneke, sem a melléjük szorosan betársult, jelentéktelenségük miatt itt és most külön fel nem sorolt futottak még pártok. Az persze tény, hogy az időközi választásokon (is) a Heller Ágnes - i iránymutatásnak megfelelően, szoros egységben lépett fel fű, fa, virág, a teljes, a kivétel nélküli balliberális ellenzék a közéjük legújabban betársult, valahai szélső- jobbos párt, a Jobbik, jó nagyot sasszézott embereivel együtt. Miután

Heller Ágnes rádöbbentette a hazaáruló grémiumokat, hogy egyedül mindannyian harmatgyengék és ezért a választásokon teljesen esélytelenek, ezt belátva, megtörtént részükről az összeborulás. Amelynek nyomán a teljes balliberális, libernyák ellenzék állt szemben a kormánypártok jelöltjeivel. Az eredmény ugyan mindenki előtt ismert, de olyan jó elismételni! Merthogy libernyákék mindhárom időközi választáson katasztrófális vereséget szenvedtek, lehetővé téve ama tanulság levonását, hogy nevezettek sem külön-külön, sem együtt nem képesek tönkretenni a magyar nemzetet.

Mert ez a lényeg!

Most pedig, - végezetül! - ismételjük meg az eredményeket, merthogy olyan jó kimondani őket. Noha a három időközi választás közül időben legutoljára volt, az országgyűlési képviselői választás nyertese Koncz Zsófia, a FIDESZ-KDNP jelöltje lett, a szavazatok abszolút többséget, több mint 50 %-os választói támogatást nyerve! Aztán újra

fideszes polgármester állhat Mohács élén, miután az időközi választást Pávkovics Gábor nyerte, miként Karcagon Szepesi Tibor az új polgár-mester. Mindhármójuknak szeretettel gratulálunk! Mert erőt bizonyító, bizakodásra okot adó történések voltak ezek! Mondhatjuk hát, hogy csak így tovább a 2022-es választásokig, azt követően pedig még inkább! Hajrá magyarok, hajrá Magyarország!

                                                  Polgárdy Géza

Gyurcsány-pincsik

az MSZP újabban megválasztott társelnökei

Már most, az első mondatban illik rögzíteni, hogy e rendkívül találó és frappáns szókapcsolat, - „Gyurcsány-pincsik”- még csak véletlenül sem az én „találmányom.” A copyright tulajdonosa Bóth János, az MSZP váci szervezetének volt elnöke, 2002-2010 között Vác polgármestere, korábban nyolc éven keresztül e párt országgyűlési képviselője.

…Amikor Bóth Jánosnak elege lett az MSZP önállótlan, mindenben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció, tehát egy másik párt elnökének kegyeit kereső szolgalelkű vezetőiből, s ezért 2020. január 17-én kilépett az MSZP-ből, a pártot vele együtt elhagyó tagtársainak címzett levelében - többek között - ezt írta:

„Nincs igazi mondanivalónk a társadalomnak. Gyurcsány-pincsik lettek a vezetőink, kilóra megvehető emberek vannak a pártvezetésben.”

Beütve a Google keresőbe Bóth János nevét, e sorok mindmáig elérhetőek.

Szóval Gyurcsány-pincsik!

E remek szó-lelemény Tóth Bertalant, az MSZP akkori elnökét, Kunhalmi Ágnest, a párt választmányának akkori elnökét és, - feltehetően - a párt akkori további vezetőit is illették. E további vezetők személye azonban mára már nem túl érdekesek, - túllépett rajtuk az idő. Merthogy az MSZP újabban tartott kongresszusán az újonnan „megalkotott” egy női és egy férfi társelnöki posztok betöltésére Kunhalmi Ágnest és Tóth Bertalant választották. Más jelöltek nem is voltak, mert nem is lehettek! Tegyük hozzá, nem minden kurta-furcsa előzmények nélkül! Ilyen előzmények voltak a Mesterházy Attila férfi társelnöki jelöltségét támogató Pest megyei szervezetek kizárása a pártból, meg az is, hogy Mesterházy végül, - ugye nem teljesen önként! - visszalépett a jelöltségtől. Mert hogy megnehezítették az indulását. Mégpedig az MSZP „demokrácia értelmezése” szerint így lehetett választani az egyféléből, az egyetlen jelöltekből…

Mindez nem túl érdekes, sok szót, figyelmet nem érdemel. Jelentéktelen törté- nés, egy szűk kör belső viaskodásának eredménye. Még csak az sem mondható, hogy vihar egy vizespohárban. Mindössze annyit érdemes megjegyeznünk, hogy e szavazás semmiféle érdemi változást nem hozott. Mert az igaz, hogy immár egy női és egy férfi társelnökként (Na, és akkor mi van? Óriási kacsatojás!) de változatlanul „Gyurcsány-pincsik,” az MSZP most megválasztott vezetői. Mint Bóth írta: „kilóra megvehető emberek.” Akiknek Gyurcsány feltehetően befutó helyet biztosít majd 2022-ben a listáján. Mert az viszont tény, hogy immár Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan megválasztott társelnökök, - maguknak választási befutó helyet biztosító Gyurcsány pincsik) vezetik a magát jószerivel 5 %, vagyis a parlamentbe jutási küszöb környékére kormányzó pártot. Bravó!

                                                                                                  Polgárdy Géza

Nevem Dr. Polgárdy Géza, Mátrafüreden születtem,1946. májusában. Nyugdíjas jogász, közgazdász, szociológus, de még aktív köz- és turista író vagyok. Ami a publicisztikát illeti, az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején a Ring, Dátum és más hetilapokba, meg a  HUNNIA  és KAPU című folyóiratokba  is írtam.  Később amerikai (Új Világ, Katolikus Magyarok Vasárnapja, stb.) és svájci (Duna Tudósító) lapokban publikáltam.

Turista írásaim a Honismeret, Over, Sportpiac,Explorer,Hegyvilág, Bácsország (Szabadka), Erdélyi Gyopár (Kolozsvár) és más lapokban, a Magyar Turistá - ban pedig 2005-tő mindmáig, százas nagyságrendben jelentek meg. E téren a jeles, nagy turisták,utazók hegymászók, túra evezősök, túra kerékpárosok, stb. életének és tevékenységének kutatója, s megírója voltam és vagyok. 

Eddig tizennégy könyv megjelenésében vettem részt  szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként, stb.

Két publicisztikát tartalmazó önálló kötetem a Nyisd fele hát a te szemeidet (Bp, 1993) és a Felnyitott szemekkel (Bp,2020). Kultúrtörténeti köteteim a Tündöklő szellemek (Bp,1993) és a Gilde Barnának köszönhetően Svájcban megjelent Újabb tündöklő szellemek (Fahrwangen, 1998) Ugyancsak 1998- ban, posztumusz jelent meg a Magyar Hegymászás történeti Társaság kiadásában Édesapám, id. Polgárdy Géza:Harcok, munkák és küzdelmek. Tíz esztendő a magyar turista közéletben, 1934-1944) című könyve, melynek egyik szerkesztője voltam.

Barátaimmal, kis- és nagymesterek - részben elfeledett - Trianon ellenes költeményeit felkutatva adtunk ki három vers - antológiát. A Ledöntjük Trianont 2001-ben, a Nem!Nem!Soha! 2002-ben, a Vesszen Trianon! című kötet 2004-ben látott napvilágot, mindegyik  a Ménrót kiadó jóvoltából. A mindeddig utolsóként megjelent, negyedik Trianon-ellenes verseket tartalmazó antológia, (Mindent vissza!)  anyagát már egyedül gyűjtöttem, válogattam és szerkesztettem.

Jelenleg az ötödik  Trianon ellenes vers-antológia elkészítésén dolgozom, munkacíme: Átkozott Trianon!

Mióta eszemet tudom, mindig nemzeti konzervatív, patrióta nézeteket vallottam és vallok. Életem legfőbb céljának a magyarság meg- és fennmaradását, mi több, lehető legnagyobb mértékű megerősödését szolgálni. Első pártom az MDF volt 1989-től, az utolsó a MIÉP 1993-1995 között.Azóta, - immár több mint 25 éve - pártokon kívüliként figyelem, szemlélem a dolgok futását...