Alig ocsudtunk fel a franciaországi fejlevágások után, s íme, itt a legújabb
rémség, a legújabb menedékkérő általi gyilkosság! A délnyugat franciaországi
Pau város menedék központjában február 19-én, pénteken, egy 38 éves szudáni
menedékkérő késsel megölte a központ 46 éves francia vezetőjét.
Csak emlékeztetőül. Tavaly, Franciaországban Samuel Paty történelemtanárt
egy csecsen nemzetiségű muszlim ölte meg, majd fejezte le, majd rövid pár
nappal később egy tunéziai muszlim ment be a nizzai katolikus templomba, s ott
békésen imádkozó emberekre támadva következett az újabb fejlevágás.
Már akkor felmerült nem egy magyarban, - így bennem is, - a gondolat, hogy
nem kellene-e ezeket az iszonyatos cselekedeteket megelőzni és az országban
(Franciaországban) dekkoló illegális bevándorlókat most már tényleg, valóban
hazazavarni? Ugyanis más népek gyermekei, más szokásokkal, más vallásokkal,
más erkölcsökkel, más identitással, stb. érkeznek Európába, de a beilleszkedni
akarás legcsekélyebb jele nélkül. Roppant érdekes módon, ha mi európaiak
turistaként a muzulmán országokban járunk, tőlünk a világ legtermészetesebb
módján (s ezzel mi, így én is egyetértünk) megkövetelik, hogy tartsuk be az ő
szokásaikat. Csak egy példa. Ha én Isztambulban, vagy Kairóban bementem egy
mecsetbe, belülről is megcsodálni az iszlám kultúra kétségtelen remekeit, akkor
a bejáratnál ugyanúgy levettem a cipőmet, mint mindenki más is. Egyrészt benn
mindent szőnyegek borítanak (a cipők levételének ésszerű, praktikus oldala)
másrészt ott ez a szokás! Csak természetes, hogy az európai turista, a vendég
alkalmazkodik a helyi szokásokhoz, és nem fordítva!
Mármost ugyanez az Európába érkező menedékkérőkben fel sem merül!Mármint
az, hogy itt meg ők a „vendégek” a „jövevények” talán nekik kellene alkalmaz -
kodniuk az itteni szokásokhoz, tudomásul venni az itteni jogszabályokat, meg
erkölcsöket és így tovább!
Ehelyett mi történik? Nem hogy az itteni módit nem veszik figyelembe, de fütyül -
nek mindenre! Aztán szemünkben a csúcs persze a különféle terrorista akciók
révén bekövetkező emberölések. Ezek nagy száma egyszerűen kétségbeejtő! Hol
kamionnal hajtanak be sétáló utcákba, elütve az ott haladókat, hol lőfegyverrel
mészárolnak le sokakat, hol, - ez a leggyakoribb. - késes öldöklés történik.
E mostani, legújabb gyilkosság - állítólag! - azért következett be, mert a szudáni
bevándorlónak elutasították a menedékjogi kérelmét. De, végül is olyan
mindegy, hogy melyik rettenetes gyilkosságnak mikor mi az indítéka! Ami a
lényeg: előre tudható, hogy ezek a borzalmak soha nem fognak véget érni, hogy
egyiket követi a másik, amelyet majd újabb rémségek követnek. Vajon a
franciáknak jó így, állandó félelemben élni? Vajon Macron elnök így,
mindezeket tehetetlenül nézve akar a jövő évben ismét választásokat nyerni?
Polgárdy Géza