Az idei Karácsonyunk más lesz, mint az eddigiek, mert megkeseríti a vírus! Tönkretenni még a világjárvány, a pandémia sem tudja, mert hiszen a Karácsony lényege megingathatatlan és örök, de tény, hogy
idén, - a vírus miatt! – más lesz a Szenteste, mint ezelőtt mindig volt!
Hogyan is írta Kosztolányi?
Ezüst esőbe szállt le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű:
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek,
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmeivel.
Nos, itt van a probléma! Kik messze voltak, most azok sem jöhetnek mind össze, mert a járvány nem engedi! Pedig de jó lenne a percet édes szóval ütni el, mint a korábbi években megszoktuk, megtehettük.
S ebbe a korántsem szokásos adventi várakozásba, tessék, a magyar országgyűlés mégiscsak becsempészett nekünk valami jót is! Ebben a libernyákok által sarkaiból kifordítani, feje tetejére állítani próbált, tébolyult világban 2020.december 15-én, azaz Karácsony előtt pár nappal, az adventi várakozás idején, a parlamenti többség remek történésekkel ajándékozott meg minket, normális magyarokat.
Először is, megszavazták az Alaptörvény kilencedik módosítását a családok, a magyar jövő védelmében. Az alaptörvény mostantól tartalmazza azt, ami számunkra, normálisak számára ugyan eddig is napnál világosabb volt, hogy „az anya nő, az apa férfi.”De, - mint az indok -lás kifejtette, ezt a kormány azért tartotta szükségesnek az alkotmányban is rögzíteni, mert folyamatos fenyegetettségben vannak az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, a közösségek fennmaradását biztosító, a Teremtés rendjéből fakadó fogalmak. Bizonyos új, ideológiai folyamatokkal magyarázható, hogy biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő
ön azonossághoz való jogát. Ennek része, hogy a gyermek védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható, szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben. Varga Judit igazságügy - miniszter egyértelművé tette, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött élet- közösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.”
Említsük meg, hogy a Ház 134 igen szavazattal fogadta el az Alaptörvény eme kilencedik módisítását, - míg 45 nem szavazat is volt, 5 tartózkodás mellett.
A Parlament ugyanezen a napon a választási törvények minősített többséget igénylő módosítását is elfogadta. Eszerint az eddig 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség, - legalább 14 megyében és és a fővárosban - országos lista állításához. Mégpedig már a következő, 20220-es parlamenti választás során is! Mindez az un. kamupártok hatékonyabb kiszűrését szolgálja. A 27-ről 71 egyéni jelölt szükségességét tartalmazó módosítást egyébként nem a kormánypártok kezdeményezték, hanem Volner János képviselő (Volner Párt), annak indokoltsága azonban kétségbevonhatatlan volt. A jogszabály kitér az átjelentkezések miatt megnövekedett létszámú szavazókörökre is. Ezek szerint, ha a választópolgárok száma egy szavazókörben több mint 1500, akkor lehetséges, ha pedig 2000-nél több, akkor kötelező a szavazást vagy egy helyiségben, de több asztalnál, vagy ugyanazon épületben, de több külön helyiségben lebonyolítani. Az átjelentkezés végső határidejét a törvény módosítása a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módisította.
Az már a saját megjegyzésem, hogy így megszűnik majd az a rossz gyakorlat, hogy az olykor igen nagyszámú átjelentkezések miatt, egyes választói körök előtt, a választások napján, urnazárás előtt végeláthatatlan sorok kígyózzanak várva arra, hogy az úrna elé járulhassanak, hogy szavazhassanak.
Mindkét jogalkotási aktus nagyon indokolt volt, szükség volt rájuk!
Remek ajándékok voltak e törvénymódosítások most karácsony előtt.
Köszönjük!
Polgárdy Géza jogász, Budapest